lundi 1 juin 2009
lien
U JE BAŇ BIJEK
U JE BAŇ BIJEK, U NYO BAÑ MAOG MA LOÑ I ANE WE, TIGALE U YILA NKOL I LOÑ I
Hilôlômbi nyen a bi ti man mee i mbén bisu ini inyu i boñ le man mee a sal bijek gwé, a nuñul gwo ni makas ma ina ma nkoñ isi. I moni a nkôhna, a nhôô bisélél gwé. Yag gwo a nuñul gwo inyu i oñ mandap ma sukulu, mandap ma matibla, inyu i tila bikaat, inyu i séñ minloñ, inyu i bañ bee, mangaa i ke ni bisu.
I mut a nje bijek, a nyok maog ma loñ i ane nye, a nyan loñ yé inyule a nyila mut yengi ni i njel ini le a ngwés habé pot hop wé i ligwéyag, a mal ha mahoñol mé le hikii yom i nlôl i loñ i ane nye i yé longe. I mut nunu a nyan mbog bôt ba kôba ni i mam ba bi yigle loñ mee. Ndi a hôya le bijek a nje ni maog a nyo, bi ngwal makon bôt ba kôba ba bé yi bé. Jon u nog le, ba nkés bé mbog i ngii mbog. Hala wee u nlama bé bénge to gwélél mbog yoñ ni mis ma yañan mbog. Mu i njel i nyen u nog le, mut a nje njék ndi mut a nje bé loñ. Hala wee mut a nlama bégés loñ yé.
Ingéda mut a nje bijek ndi a nyok maog ma loñ i ane nye wee a nyila wañ mut, mut nu a nyét bé, mut nu bôt ba nyan, mut nu a gwé bé mban, mut nu a mbégés bé ngeñ, a ñoba mañan môi, a nyônôs bé i jam a mbôn, mut nu a mboñ mam i loñ yé wee nkén mut, mut nu a gwééne bé maaisañ ngôô, mut nu a ñôô habé bisélél gwé, mut nu a ntila habé bikaat to añ bikaat bi hop wé, mut nu a neebe nyo maog hikii ngéda, mut nu a mbégés moni wee ngoñle mi yé Hilôlômbi i ke ni bisu.
Yaônde, 19 mpuye 2009
Nkam Pondi Pondi
http://antoinepondipondi.blogspot.com
HILÔLÔMBI NYEMEDE NYEN A NTEP
BAKENA BA NTÔÑ WE
Bôt ba kôba ba bé sébél ki Hilôlômbi le Batuupék. Hala wee pék yé i nloo pék i bôt ba binam bosasôna.
Ntôñ i Hilôlômbi i yé kunde le ba bana bakena. Jon ntôñ i nlama yi le ngim mut i tabé le i bale bo a tabé wee ntôñ wa ke habé. Ntôñ i nlama ki yi le Hilôlômbi nyen a ntat biyig bi bôda ni bon ba nyuu. Jon ntôñ i nlama bana bakena ba mpémél mahaa ma bahémle, bakena ba mpémél i ntôñ. Bakena ba ntôñ ba nlama gwés mahaa map ni bahémle. Hala wee liada li nlama ba ipôla bakena ntôñ ni mahaa map lôñni bahémle.
Bakena ntôñ ba nlama, yi ni nigil mambén ma Hilôlômbi. Ba nlama bé ba bôt ba ntip hémle Hilôlômbi. Ba nlama ba bôt ba nômôl ni ba maséé i hémle Hilôlômbi. Ba nlama ba bôt ba ngwés sélél Hilôlômbi ni ntôñ wé. Bôt ba yom yokiyo i bagal bé bo ni hémle Hilôlômbi, to ndutu, to njiiha, to njôhge, to nyemb, to manodana ndi bôt ba, ba yé ikété maséé ni Nwet wap ngéda yosôna.
Hilôlômbi a nyi miñem mi bôt jon a ntep i nwet a ngwés ni i njel Njombongo. Ntôñ i nkal Hilôlômbi le bakena di nhégda bo bana. Hilôlômbi a nyônôs makak mé, ni mahôla ma Njombongo a nhôla we i yônôs makak moñ ingéda a nsébél we le u ba, ba ba nkena ntôñ wé.
Yaônde, 20 mpuye 2009
Nkam Pondi Pondi
http://antoinepondipondi.blogspot.com
B’A MUT A NLA BA MASÉÉ NI BIUN GWÉ
B’A MUT A NLA BA MASÉÉ NI BIUN GWÉ ?
Di nla kobol i bug ini le biun ni kal le hala a yé matémb ma nyuu ni i njel ini le mut a nôgda habé nyuu yé ingéda a bé wanda mut. Ba nyil ki biun ingéda mut a nke i noi i nsôk i nson. Ingéda mut a nha i boña wé le a mal lôôs ngim ngéda. Hala wee mahoñol mé mon ma nyis nye le biun bi gwé nye. Maboñog ma mut ma ñunda bôt bape le i mut nunu a ñun. Hala wee mañ mut a yé mut numpe. Jon u nog le i mut nunu a yé mange mañ mut. U nogog ki le, mañ mut u ntugul bé lép. Hala wee u yé i pamna ngim nwi, ngim mam i yé le u nlama habé boñ.
Yom di nyi yo ini le, biun bi tabé kon. Ba ntibil bé biun. Inyu i boñ le mut a ba masée ni biun gwé, a nlama kônde nigil. A nlama bé yén nyetama. A nlama yéñ le a ba mbôô. Inyule kikii u niñ hala nyen biun gwoñ ba ba. Mut a nlama yi le a wo jon a nlama hoñol bilonge bi mam a bana i niñ yé. Hala wee a nlama niñ ni libag li maséé. Mut a nlama ki niñ ni hémle, hala a nhôla nye i yi bok niñ yé. Ingéda u ngi gwéhék bôt ba binam ni niñ hala a mboñ we le ñem woñ u nkwo bé bôk. I mut a ngwés a nkon bé puba tjôñ woñi. To nhat mañ mut į koli bé ni iyeba wanda man munlôm. I loñ i ngwés mahol i nla yi gwélél mimañ mi bôt le mi lôôs linômôl jap li jam wanda. Hala a ngwal libag jada i pôla mimañ mi bôt ni wanda. Mimañ mi bôt mi ñañle bonge dingangana, bikôbe i ke ni bisu. Jon u nog le, u jok ni mañ , u gwélél ñem i moo. Hala wee mañ mut u yé mut makenge, lijôs nye li tabé bun. Jon u nog ki le, ba ñañ bé mañ mut masoñ i nyo. Hala wee u nlama ti mañ mut lipém li kôli ni nye.
Mut a nlama kôôba biun gwé inyu i boñ le a ba bañ mbegee inyu bon bé to inyu bôt bape.
Yaônde, 04 mpuye 2009
Nkam Pondi Pondi
http://antoinepondipondi.blogspot.com
BASÉLÉL BIKÉHENE
Bikéhene Bi Bisu ……………………….. Tribunal de Première Instance
Bikéhene Bi Ñem kété …………………. Tribunal de Grande Instance
Bikéhene Bi Hohol Hop ……………… Cour d’appel
Bikéhene Bi Ôm Tuk Gwet ……………. Cour Suprême
Nkéés …………………………………….. Juge
Nkéés wan man ………………………… Juge d’instruction
Ntat Mambén………………………….. Procureur de
Ntat Mambén Nu Nkeñi……………….. Procureur Général
Nkam…………………………………….. Avocat
Nsa Mapil……………………………….. Huissier de Justice
Nkum soñ i Matila…………………….. Notaire
Matila Bikéhene……………………….. Greffier
Matila Bikéhene Nkeñi………………. Greffier En Chef
Nkena Bikéhene bi bisu…………….. Président du Tribunal de Première Instance
Nkena Bikéhene Bi Ñem kété………………. Président du Tribunal de Grande Instance
Nkena Bikéhene Bi Hohol Hop……………….. Président de
Nkena Bikéhenee Bi Ôm Tuk Gwét………… Président de
Nkena Juu Li mahop Ma Lôg Ngomin…….. Président de
Ntat Mambén Bikéhene Bi Bisu……………… Procureur de
Ntat Mambén Bikéhene Bi Ñem Kété……… Procureur de la république (Près Le TGI)
Ntat Mambén Nu Nkeñi Bikéhene Bi Hohol Hop… Procureur Général Près
Ntat Mambén Nu Nkeñi Bikéhene Bi Ôm Tuk Gwet .. Procureur Général Près
Nkéés Bikéhene Bi Bisu ……………………. Juge au TPI
Nkéés Bikéhene Bi ñem Kété………………….. Juge au TGI
Nnoñ Nyuu Nkena Bikéhene Bi Hohol Hop…….. Vice – président de
Nti Maéba Bikéhene Bi Hohol Hop…………… Conseiller à la cour d’appel
Nti Maéba Bikéhene Bi Ôm Tuk Gwet………. Conseiller à
Mbom nnoñ Nyuu Ntat Mambén Nu Nkeñi……. Avocat général
Noñ Nyuu I ñem kété Ntat Mambén Nu Nkeñi… Substitut Général
Man Nnoñ Nyuu Ntat Mambén Nu Nkeñi……… Attaché au parquet Général
Nnoñ Nyuu Ntat Mambén…………………….. Substitut du Procureur de
Matila Bikéhene Bi Minkaa………………… Greffier Audiencier
Matila Nkeñi……………………………………. Secrétaire Général
YAÔNDE, 13 maye sép 2002
NKAM PONDI PONDI
http:// antoinepondipondi.blogspot. com